Jogalkalmazási fordulópont a közösségi beszerzések áfaszabályaiban
Cikk, Hír

Jogalkalmazási fordulópont a közösségi beszerzések áfaszabályaiban

2026-04-08
Az Európai Bíróság döntése a közösségi beszerzések adólevonási jog érvényesítésének időpontjáról

 

Az Európai Unió Bírósága (EUB) nemrégiben mérföldkőnek számító döntést hozott a magyarországi adózási gyakorlatot érintő C-521/24. számú ügyben. Az EUB ítélet központi kérdése az volt, hogy megtagadható-e az adólevonási jog egy vállalkozástól pusztán azért, mert a közösségi termékbeszerzéshez kapcsolódóan az áfalevonást nem a fizetendő adó megállapításának időszakában gyakorolta.

Az Áfa tv. rendelkezései szerint a közösségen belüli termékbeszerzéshez kapcsolódó levonási jogot az adóalany abban az adómegállapítási időszakban gyakorolhatja, amikor a fizetendő adót meg kell állapítani. Tehát a hatályos Áfa tv. szerint a közösségi beszerzéshez kapcsolódó fizetendő és a levont áfa összege azonos időszakban kell, hogy szerepeljen az áfabevallásban.

Amennyiben a magyar adóalany a külföldi partnertől késve kapta meg a számlát, úgy a levonási jogát önellenőrzéssel, a fizetendő adó megállapításának időszakáról elkészített áfabevallásban gyakorolhatta. A magyar adóhatóság az Áfa tv. kógens rendelkezései miatt eddig is szigorúan ragaszkodott ahhoz, hogy a közösségi beszerzéshez kapcsolódó áfalevonási jogot csak az eredeti időszak önellenőrzésével lehet érvényesíteni.

A Bíróság ítélete azonban egyértelműen rögzíti, hogy a levonási jog nem veszíthető el pusztán formai okokból.

Az Európai Unió Bírósága a döntés indoklásában kimondta, hogy az áfa‑levonási jog alapvető jog, amelyet nem lehet pusztán formai okokra hivatkozva elvenni. A számla megléte fontos, de csak formai követelmény.

Ha a vállalkozás jóhiszeműen járt el, és a beszerzések valóban adóköteles tevékenységhez kapcsolódtak, akkor a levonási jog nem tagadható meg.

A Bíróság hangsúlyozta, hogy a tagállami szabályok nem tehetik „lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé” a levonási jog gyakorlását. Ezért, ha egy számla késve érkezik, a vállalkozás abban az időszakban is levonhatja az áfát, amikor a számla ténylegesen a rendelkezésére áll.

Az EUB e döntése is egyértelműen rögzíti, hogy a gazdasági valóság és a jóhiszeműség fontosabb, mint a túlzott formalizmus. A vállalkozások nem veszíthetik el a levonási jogot csak azért, mert a számlák késve érkezett meg a beszerzőhöz.

Kérdésként merül fel, hogy az EUB ítélet milyen hatással lesz majd a magyar áfaszabályokra, és a korábban, ilyen indokkal, de más ügyekben elvitatott levonási jogot érvényesíthetik-e utólag a hazai vállalkozások?

 

Amennyiben kérdésük merül fel az áfalevonással kapcsolatban, vagy egyes gazdasági esemény áfakötelezettségének megállapításakor, keressenek bizalommal a szakertoitanacsadas@saldo.hu e-mail címen! Tudjon meg többet áfa tanácsadási szolgáltatásunkról!

Vincze Péter
Vincze Péter SALDO Zrt. forgalmiadó-szakértő

Ne maradjon le a változásokról!
Íratkozzon fel hírlevelünkre!