Jogosult-e az egyéni vállalkozó CSED-re és GYED-re, ha a várandóssága időszaka alatt munkaviszonyt létesít?

Az Ebtv. 39/A. § (4) bekezdése értelmében az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira való jogosultságot, a folyósítás időtartamát és az ellátás összegét jogviszonyonként kell elbírálni és megállapítani. E jogszabályi hely figyelembevételével az alábbi példában leírtak alapján mutatjuk be az ellátásra való jogosultság feltételeit.

Példa:

Egy 2018. május 20-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó 2026. évben, várandóssága időtartama alatt heti 36 órát elérő munkaviszonyt létesít. Mellette tovább működteti egyéni vállalkozását is. Gyermeke a munkaviszony létesítését követően 5 hónap múlva születik meg. Melyik jogviszonyából és milyen ellátásokra lesz jogosult?

A CSED egyik feltétele, hogy az igénylő a gyermek születését megelőző két éven belül 365 biztosításban töltött nappal rendelkezzen. Az igényjogosultság első napján fennálló biztosítási jogviszonyhoz a korábbi, megszűnt jogviszonyok napjait lehet hozzászámítani (Ebtv. Vhr. 27/A. §). Ennek figyelembevételével igénylő az egyéni vállalkozói jogviszonyában jogosult lesz CSED-re és GYED-re is, tekintettel arra, hogy rendelkezik a jogosultsághoz szükséges feltételekkel.

A várandóssága alatt létesített munkaviszonyában azonban nem áll fenn a CSED és GYED jogosultsága, mivel nem rendelkezik az ahhoz szükséges mértékű biztosításban töltött idővel. A fentiekben hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján a párhuzamosan fennálló egyéni vállalkozói jogviszonyban megszerzett biztosítási idők nem vehetőek figyelembe. Megilleti azonban az Mt. 127. §-a szerinti szülési szabadság, függetlenül attól, hogy annak időtartamára jogosult-e egészségbiztosítási pénzbeli ellátásra.

Amennyiben azonban igénylő szünetelteti az egyéni vállalkozói jogviszonyát, úgy a 2026. január 1-től módosított rendelkezések értelmében a munkaviszonyban biztosításban töltött napokhoz hozzá lehet számítani az egyéni vállalkozóként biztosításban töltött napok közül azokat, amelyek megelőzik az ellátásra való jogosultság első napján fennálló biztosítási jogviszony kezdő napját és - csecsemőgondozási díj esetében - a gyermek születésének a napját. Ebben az esetben azonban csak a munkaviszonya alapján lesz jogosult a CSED-re és a GYED-re, a szünetelő egyéni vállalkozói jogviszonya alapján nem.

Láthatjuk tehát, hogy a példabeli esetben igénylő mindenképpen csak az egyik jogviszonyából lesz jogosult a szüléssel összefüggő pénzbeli ellátásokra. Amennyiben a munkaviszony létesítésére úgy kerülne sor, hogy a gyermek születését megelőzően abban a jogviszonyban is meglegyen a 365 biztosításban töltött nap, úgy igénylő mindkét jogviszonyában jogosulttá válhatna CSED-re és GYED-re.

Kérdése merült fel a témával kapcsolatban, de még nem SALDO tag? Válassza átalánydíjas tanácsadásunkat és élvezze a tagsággal járó előnyöket és a SALDO szakértői támogatását! Bővebb információkért kattintson IDE!