Petricskó Mariann: Változások a kisvállalati adóban
Az Országgyűlés tavasszal jelentős módosításokat fogadott el a kisvállalati adó területén. Az új szabályoknak köszönhetően 2017. január 1-jétől a kisvállalati adó számítása még egyszerűbbé válik, könnyebb lesz az áttérés a társasági adóról, bővül a választhatóság létszám korlátja, valamint az adónem tovább ösztönzi a vállalkozások növekedését. A 9%-os társasági adókulcs 2017-es bevezetése pedig maga után vonja a kisvállalati adókulcs csökkentését, amely 2017. január 1-jétől 14%, 2018. január 1-jétől pedig 13% lesz.
A 2017. január 1-jén hatályba lépő az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel elfogadott módosítások jelentősen megváltoztatják a kisvállalati adó alapjának koncepcióját. Megszűnik az adóalap pénzforgalmi szemléletű eredményhez kötése, ehelyett az adókötelezettség meghatározása a vállalkozásból ki- és bevont vagyon egyenlegére – azaz az osztalékra és a tőkeműveletek eredményére – épül majd. Ez azt jelenti, hogy a vállalat pénzeszközeinek változása a továbbiakban nem befolyásolja az adóalapot. Emellett megszűnik a növelő és csökkentő tételek jelentős része, átláthatóbb lesz az adóalap meghatározása.
Az új koncepció továbbra is ösztönzi a foglalkoztatás bővítését és az új beruházások megvalósítását, ezáltal a vállalkozások növekedését.
Az új koncepciónak köszönhetően az adónem választására jogosultak több mint 80 százaléka járna jobban a kisvállalati adó választásával, mint a társasági adóval. Ezért érdemes azoknak a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak is újra megvizsgálni az átlépés lehetőségét, akik a pénzforgalmi szemléletű eredményre épülő adóalap miatt nem vágtak bele az áttérésbe.
A kisvállalati adó választása továbbra is azoknak a vállalkozásoknak éri meg a legfőképp, amelyeknél magas a személyi jellegű kifizetések összege, valamint amelyek jelentős fejlesztések végrehajtását tervezik a jövőben nyereségük visszaforgatásával, vagy tőke bevonásával.
1. A kisvállalati adóalanyiság keletkezése és megszűnése, bejelentkezés
A Katv. módosításának köszönhetően szélesedtek az adónem választásának alsó és felső korlátai. A módosítás értelmében 2017. január 1-jétől a kisvállalati adót választhatja a vállalkozás, amennyiben az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt.
Az adóalap választásának felső létszámkorlátja tehát 25 főről 50 főre emelkedett. A jövőben a választhatóság feltételeinek vizsgálatakor a mérlegfőösszeg meghatározásakor nem szükséges arányosítani 12 hónapnál rövidebb adóév esetén.
Az adóalanyiság megszűnésének feltételeiben változást jelent, hogy az adóalanyiság csak akkor szűnik meg, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 100 főt, a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával.
A november végén elfogadott, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény a tavaszi jelentős változásokhoz képest kisebb módosításokat, adminisztrációs egyszerűsítéseket eszközöl, szintén 2017. január 1-jétől.
Az őszi módosítás szerint a jövőben 1 milliárd forintra nő az adóalanyiság megszűnésének bevételi értékhatára, amely azt jelenti, hogy az adóalanyiság mindaddig nem szűnik meg, ameddig a kisvállalati adó szerint adózó vállalkozás bevétele meg nem haladja az 1 milliárd forintot. A megszűnés napjának az értékhatár meghaladását megelőző napot kell tekinteni, melyet negyedévente szükséges vizsgálni.
További módosítás, hogy a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező adózók esetében az adóhatóságnál meglévő tartozás mértékét negyedévente szükséges vizsgálni, melynek mértéke továbbra sem haladhatja meg az 1 millió forintot. A módosítás szerint tehát az adóalanyiság megszűnik az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló negyedév utolsó napjával, ha a vállalkozás adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot.
Adminisztrációs egyszerűsítési célzattal került módosításra, hogy a tevékenységüket év közben kezdő vállalkozások a vállalkozás kisvállalati adó szerinti adózásának bejelentését a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg is megtehetik. A cégjegyzésre nem kötelezett adózók bejelentkezésüket papír alapon is teljesíthetik.
A teljes cikk a Periodika című - zárt körben terjesztett - szakmai folyóiratunk 2017. évi 1-2. számában olvasható. A hozzáféréshez "Komplex" vagy "Böngésző" Saldo-tagság szükséges.
