A felek munkaszerződésben kiköthetik, hogy a munkavállaló változó munkavégzési helyen köteles a munkát végezni. A változó munkahely nem terjed ki szükségszerűen a munkáltató teljes működési területére, a felek meghatározhatják annak terjedelmét. Annak ellenére, hogy a munkáltató működési köre az egész megye területére kiterjed, a felek megállapodhatnak hogy a munkavállaló kizárólag mely helységekben köteles munkát végezni. Amennyiben ilyen szűkítő megállapodást nem tartalmaz a munkaszerződés, a munkavállalók az egész megye területén foglalkoztathatók.

Változó munkavégzési hely esetén az Mt. 76/C. §. (3) bekezdése értelmében szokásos munkavégzési helynek a munkáltató azon telephelye minősül, ahol a munkavállaló a munkáját a munkáltató beosztása alapján végzi. Ebben az esetben nem beszélünk átirányításról, kiküldetésről, a munkavállaló a beosztása szerinti telephelyre munkavégzés céljából megy, azaz a lakóhelyéről munkába jár.

Abban az esetben, ha a munkáltató olyan telephelyére küldi a munkavállalót dolgozni, amely telephely nincs felsorolva a „leszűkített” változó munkavégzési helyek között, akkor beszélhetünk kiküldetésről, azaz arról hogy a munkáltató gazdasági érdekből ideiglenesen, a munkahelyén kívüli munkavégzésre kötelezi a munkavállalót. Ekkor munkajogilag és adójogilag is megvalósul a kiküldetés.

Ha a munkavállaló a munkáltató utasítása alapján, ideiglenesen eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat is ellát, átirányításról beszélünk (Mt. 83/A. §). Az átirányítás naptári évenként nem haladhatja meg a negyvennégy munkanapot. Egy naptári éven belül az átirányítás és a kiküldetés időtartama összeszámítódik, és a száztíz munkanapot nem haladhatja meg.

Ha az átirányítás arra a változó munkahelyre történik, amely nincs a munkaszerződésben feltüntetve, úgy az kiküldetésnek minősül adójogi szempontból, tehát kiküldetésre költségtérítést és napidíjat is kell fizetniük.

Ha azonban a munkaszerződésben rögzített változó telephelyre történik az átirányítás (pl. más munkakört kell betölteni), akkor a munkavállalót munkába járás címen illeti meg költségtérítés, díjazását pedig az Mt. 83/A. § (5) bekezdése alapján kell megállapítani.

Az átirányítás nem minősül szerződés módosításnak, a munkáltató utasítását a munkavállalónak be kell tartania. Amennyiben a munkavállaló nem jelenik meg munkavégzésre, és annak okát nem igazolja (pl. keresőképtelen), magatartásával a munkáltatói rendkívüli felmondás lehetőségét is megalapozza.

2011. januári állapot szerint.